FELROBBAN tárgyatlan ige fölrobban
<Robbanóanyag, készülék> egy bizonyos alkalommal robban; a robbanás megtörténik.
Felrobban a benzintartály, a bomba, a kazán. Kigyulladt a repülőgép, felrobbant a motor. || a. Vki, vmi robbanás következtében szétszóródik, elpusztul, megsemmisül.
A ház felrobbant. Aknára lépett és felrobbant. □ Szegeden a lőporos raktár robbant föl mellettem. (Jókai Mór) Akik bejöttek
, mind gázt leheltek, s féltem, hogy felrobbannak, ha pipára gyújtanak. (Móricz Zsigmond) || b. (
átvitt értelemben)
Majd felrobban dühében, mérgében: a méreg, a düh majdnem kitör belőle, már-már elragadja.
- felrobbanás; felrobbanó; felrobbant.