Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉLREVONUL tárgyatlan ige
  • 1. A többiektől távolabbra, oldalra, vmely félreeső (2) helyre vonul; elvonul. Félrevonult könyvével a szoba sarkába. Félrevonultak tárgyalni egy távolabbi szobába. □ Félrevonult, igazítni lantját. (Arany János) || a. Vmely félreeső helyre vonulva kiszakad a társadalomból és addigi munkaköréből; elvonul. Félrevonul a világtól, a világ zajától. □ Félrevonulok gyötrelmeimmel a világ elől, elbúván mint a vesztét érző vad. (Tompa Mihály) Atyám … azon kegyet kérte ki magának, hogy félrevonulhasson valamely magányosabb részébe az országnak. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) Magatartásával v. szavaival kifejezi, hogy nem hajlandó részt vállalni vmely feladat megoldásában; visszavonul. Mikor cselekedni kellett volna, mind félrevonultak.
  • félrevonulás; félrevonuló; félrevonult.