Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELREBBEN tárgyatlan ige fölrebben
  • 1. <Madár> szárnyával zajt keltve hirtelen felrepül, felszáll. A fácán ijedten felrebbent. □ Fölrebben a berekben csiripelő madárhad. (Péterfy Jenő) A nádason innen, a tocsogóknál vadludak csapatja rebbent fel. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (ritka, választékos) <Ember> riadtan felneszel, felpattan. □ Ijedt őzként fölrebbene a szűz S merre borongós utcáit megnyitja az erdő, Elvesze. (Vörösmarty Mihály) "Mi történt?" – rebbent fel Vilma kisasszony a szomszéd szobában. (Krúdy Gyula) || a. (választékos) Felrebben a szeme, a tekintete: hirtelen, gyorsan felpillant. □ A tekintete minduntalan felrebbent a könyvről az idegenre. (Ambrus Zoltán)
  • 3. (ritka, választékos) <Ember szendergéséből> hirtelen felébred. A beszűrődő zajtól felrebbent könnyű álmából.
  • felrebbenés; felrebbenő; felrebbent.