Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELRÁNT tárgyas ige fölránt
  • 1. Rántva felhúz vkit, vmit. Gyors mozdulattal felrántotta a földről a gyereket. Felrántotta a vödröt a kútból. Felrántották a zsilipet, s a víz bezúdult a medencébe. □ Durván felrántotta Juditot a földről. (Jókai Mór) || a. Hirtelen mozdulattal feljebb emel, húz vkit, vmit. Felrántotta a karját, a szemöldökét, a vállát. □ Az apám felrántotta a lapos szemöldökét magas homlokára s elbiggyesztette a száját. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Hirtelen megnyilvánuló erővel, gyors mozdulattal kinyit vmit. A szél felrántotta az ablakot. Valaki hirtelen felrántotta az ajtót. □ Felrántotta az ablakot s a kétöles magas emeletből kiugrott a szabadba. (Jókai Mór) Egyszerre felrántotta a vendéglőajtót az öreg Kubikné. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (ritka) Hirtelen mozdulattal magára ölt vmit. Nagy sietve felrántotta a nadrágját, kabátját. □ Felrántotta csizmáit segítség nélkül. (Jókai Mór)
  • felrántás; felrántható; felrántó; felrántott.