Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az útból v. vmely helyről oldalt el, máshová. Told el kissé félre azt a padot. □ "Mozduljon félrébb egy kicsinyég" mondá. (Mikszáth Kálmán) || a. (indulatszó-szerűen) (átvitt értelemben is) El innen! el az útból! menj távolabb! Félre innen! félre az → útból! Félre (innen) azzal az asztallal (stb.-vel): vidd el v. vigyétek el (innen) azt az asztalt (stb.-t). || b. (átvitt értelemben) □ El! ti komoly képek! ti sötétség rajzati [= rajai], félre! (Kisfaludy Károly)
2. Az egyik oldal felé; oldalt, oldalra. □ Még félrébb csapta a kalapját. (Tolnai Lajos)
3. (ritka) Oldalt, kissé távolabb levő helyen. □ Mentek. Elől Krántor, félrébb bajtársa. (Vörösmarty Mihály)
4. Vmitől félre: vmitől messzebb eső, kevésbé útba eső helyen v. helyre. □ Elbolyongok félre A köznép tolongásitól. (Arany János) Tanusvártól egy puskalövésnyire, jó félre az úttól, fekszik a "Békafogó csárda". (Jókai Mór)
5. (film, színház, régies) <Szerzői utasításként a színésznek:> színlelje, mintha a többi szereplő nem hallaná, s beszéljen hangosan a közönség felé v. maga elé. □ Király. (Félre) Késő! a mérgezett pohár. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Kamilla. (Félre) Ezt jól megdolgoztam (Csiky Gergely) Olyanformán szól "félre", mint ahogy Nestroy hőse szólt, távozóban. (Ambrus Zoltán)
6. (átvitt értelemben) <Megszólításként használt szó, főleg elvont főnév előtt v. -val, -vel ragos szóval, ill. a vele határozószóval:> hagyjunk fel vele, elég volt belőle! Félre bánat! Félre a búval, a gondokkal! Félre most már a tréfával! □ Jer, Juliskám, félre gondok, | Kedvel engem, én is őt. (Csokonai Vitéz Mihály) De félre, bu, de félre, gyász, el, el! (Petőfi Sándor)
II. igekötő
A. Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. a félre- igekötős címszavakat, főleg igéket.
B. Önállósítva, félre- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás megerősítéseként, a szóban forgó igével egyértékű. [Félrelépett?] Félre bizony [= igen, csakugyan félrelépett]. Félretettem a pénzt, félre bizony.
III. melléknév félrébb (ritka, irodalmi nyelvben) Félreeső. □ Mily nyájasan Lendíti karját félrébb hely felé (Arany JánosShakespeare-fordítás)