FELPRÓBÁL [l-p] tárgyas ige fölpróbál
<Ruhadarabot, ruhát, kalapot, kesztyűt, lábbelit> magára vesz, felvesz, hogy megnézze, illik-e rá v. neki.
Felpróbálja az új cipőt, az új ruhát. A tükör előtt felpróbálta kosztümjét. □ Szolgája | Leszedte lováról, ami vala nála: Új sisakot, páncélt
| Toldinak ez mostan úgy jöve, mint álom, Nevetett és így szólt: "nosza, felpróbálom!" (Arany János) || a.
Felpróbál vkire vmit: ruhadarabot stb. ráad vkire, hogy megnézze, illik-e rá v. neki.
Az anya felpróbálta a gyerekre a kis inget. □ Hargitayné mindegyik díszítményt
felpróbálta leánya fejére. (Jókai Mór)
- felpróbálás; felpróbálgat; felpróbálható; felpróbáló; felpróbált; felpróbáltat.