FELPAPRIKÁZ tárgyas ige (főleg igenévi alakban) fölpaprikáz (
bizalmas)
Nagyon felingerel, feldühösít.
Már jó ideje fel van paprikázva a társbérlője ellen. A szomszédja nagyon felpaprikázta durvaságával. □ Minden ember felpaprikázva ugrál fel helyéről, s tüzet, lángot
okádik ellenem. (Jókai Mór) Hogy mersz így beszélni itt, te tacskó? pattant fel Gábel úr fölpaprikázva. (Mikszáth Kálmán)
- felpaprikázás; felpaprikázható; felpaprikázódik; felpaprikázott.