Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELÖTLIK [l-ö] tárgyatlan ige fölötlik (választékos)
  • 1. Szokatlan, rendkívüli mivoltával meglep; kirívó külső v. belső sajátságával feltűnik, szemet szúr. Mindenkinek felötlött keresett ruházata. Felötlött furcsa viselkedése. □ Első tekintetre felötlik a rajz … hamissága. (Arany János) Beszéltek róla. Felötlött. (Mikszáth Kálmán) Egyszer felötlik nekem, hogy az órám fityegője megkopott. (Gárdonyi Géza)
  • 2. <Vkinek a tudatában> hirtelen felmerül, eszébe villan vmi. Az a gondolat ötlött fel bennem, hogy … felötlött benne a gyanú. □ Gazdag belsejében gondolatok s érzemények ötlenek fel. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (régies) <Addig észre nem vett személy, dolog> hirtelen előtűnik, feltűnik. □ De ki lesz a bátor? … Ezt mondva, szemébe | Kanyaró ötlött fel, a Kanyaró népe. (Arany János)
  • felötlés; felötlő.