FELPILLANT tárgyatlan ige fölpillant
Felpillant (vkire v.
vmire): tekintetét, szemét egy pillanatra felemeli (vmely személyre v. dologra).
Felpillantott a belépőre. Felpillantott az elsötétedő égre. Éppen csak hogy felpillantott a könyvből. □ Lökdösték, félrenyomták, de ő nem pillantott fel az újságból. (Gárdonyi Géza) Fel sem mert pillantani a levélből, mintha azonnal lángba borulna körülötte is az egész világ. (Móricz Zsigmond)
- felpillantás; felpillantgat; felpillantó.