Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELOSZLIK
FELOSZT
FELOSZTÁS
FÉLŐ
FELÖKLEL
FELŐL [1]
FELŐL [2]
FELŐLE [1]
FELŐLE [2]
FELÖLEL
FELÖLT
FELÖLTŐ
FELÖLTÖZIK
FELÖLTÖZKÖDIK
FELÖLTÖZTET
FELÖNT
FELÖNTÉS
FELÖNTÖZ
FELŐRLŐDIK
FELŐRÖL

FELMAR tárgyas ige fölmar Felmar vmit: <fagy, maró folyadék> a bőrt felrepedeztetve égő sebet okoz vmely testrészen; felsebez. A kénsav felmarta a kezét. □ Gyönge kezét felmarja a fagy. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) Éles fájdalmat okoz. □ Az én belsőm fekély, galád. | Az én szivem mégis az áldott; | Az Élet marta fel, a Vágy. (Ady Endre)
  • felmarás; felmarat; felmarható; felmaró; felmart.