Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELŐRÖL [l-ő] tárgyas ige fölőröl
  • 1. <Szemes terményből a meglevő, teljes mennyiséget> megőrli; beőröl (2). Felőrölte utolsó zsák búzáját.
  • 2. (átvitt értelemben) <Csoportot, csapatot, sereget> folytonos támadások között lassanként megsemmisít; felmorzsol. A túlerő felőrölte az előretolt csapatokat. Támadó szellemű játékkal felőrölték a védelmet.
  • 3. (átvitt értelemben) Szakadatlanul érvényesülő, alig észrevehető hatásával lassan szétrombol, tönkretesz. A gondok, az izgalmak felőrlik vkinek az egészségét, az idegeit, a szervezetét. Felőrölte a sok gond. Felőrölte magát a sok munkában. □ Az alkohol főleg munkaerejét őrölte fel. (Kuncz Aladár) Ez a … munkafolyamat … felőröli a legkeményebb egyéniséget is, mint a malomkő a búza acélos szemeit. (Móricz Zsigmond) felőrlés v. felőrölés; felőrlő; felőrlött v. felőrölt; felőröltet.