Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELOLVAS [l-o] ige fölolvas
  • 1. tárgyas Fennhangon, más(ok) számára elolvas vmit. Felolvassa az átiratot, a jegyzőkönyvet, a körlevelet, a névsort. Felolvasta családjának a levelet. Felolvasta a költeményét, a tanulmányát baráti körének. Vak nagyapjának felolvassa az újságot. □ Mielőtt az adminisztrátor a névsort felolvasta volna, félkörbe álltunk. (Kuncz Aladár) || a. (tárgy nélkül) Újságot v. más szöveget rendszeresen v. egyszer fennhangon elolvas vkinek. □ Én három éve mindennap felolvasok egy vak öregúrnak, újságot olvasok neki délután öttől hatig. (Móricz Zsigmond)
  • 2. tárgyatlan Tudományos v. ismeretterjesztő előadást, megemlékezést tart úgy, hogy annak kész szövegét olvassa (I. 3); felolvasást tart. Felolvas az Akadémián.
  • felolvasgat; felolvasható; felolvasott; felolvastat.