Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan <Vmely hirtelen fájdalom v. haragra ingerlő benyomás, élmény hatására> hirtelen egyet ordít. A tüzes kályhához ért a keze, és felordított fájdalmában. Mikor az üzenetet meghallotta, felordított. A megsebzett oroszlán felordított. □ Fájdalmasan felordított, s lefordult a határdombról. (Jókai Mór) Álmában néha fel-felordított, mintha kergetne valakit. (Tolnai Lajos)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Ordítva (2ac) felfelé mond, kiált vmit, ill. ordítva felkiabál vhová. Felordít vhová; felordít vkinek (vmit) A pince ablakából felordított az udvarba. Azt ordította fel, hogy füstöl a pince.
3. tárgyas (ritka) <Álmából, nyugalmából> ordításával felver vkit. Ne ordítsd fel a kisgyereket! □ A kalmár felordítá az egész utcát. (Jókai Mór)