FELHANTOL tárgyas ige fölhantol
<Sírnak föld feletti részét> földdel feltölti, sírhalmot emel föléje.
A besüppedt sírt újra felhantolja. □ Amint fel volt hantolva a sír,
ölébe vette a kis gyermeket. (Jókai Mór)
- felhantolás; felhantoló; felhantolt; felhantoltat.