Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELMENTŐ melléknév és főnév fölmentő
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami felment (3), felmentést hoz, megszabadít, főleg ostromlot helyet, sereget. Felmentő csapat, sereg. □ A felmentő hajóhad minden ellenállás nélkül vitorlázott be a kikötőbe. (Jókai Mór) A török lovasok eltűntek. Bizonyos, hogy a felmentő had közeledik. (Gárdonyi Géza)
  • 2. Olyan, ami vmi alól felment (1–2) vkit, ill. vmilyen felmentést tartalmazó. Felmentő irat, határozat, szó. A felmentő végzésben benne volt, hogy mikor adja át állását utódjának. || a. (jogtudomány) Felmentő ítélet: a vádlott felmentését kinyilvánító í.
  • II. főnév -t, -je (ritka) Felmentő (1) személy. Megérkeztek a felmentők. □ Felmentőink jőnek! … s azon pillanatban hallani lehetett a riadó dobpergést. (Jókai Mór)