Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELMAGASZTAL ige fölmagasztal
  • 1. tárgyas (választékos) Nagyon, túlzottan dicsér, mások fölé emel vkit. Érdemén felül felmagasztalták a kezdő orvost. □ Felmagasztalta az egekig a derék becsületes embert. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyas (tárgy nélkül is) (irodalmi nyelvben) Dicsővé, híressé tesz, megdicsőít, fölemel. □ Szánalom szólt önből előbb vagy részvét? Amaz … lealacsonyít, a részvét fölmagasztal. (Vas Gereben) A hír … Felruháza téged dicső erényekkel, S míg felmagasztalta benned saját nemed, Feste másrészt bátor, férfias jellemet. (Arany János)
  • 3. tárgyas (ritka, tréfás) Felakaszt (2), akasztófán kivégez. □ Állítsatok őrt elébe, holnap ünnepélyesen fel fogjuk magasztalni. (Jókai Mór)
  • felmagasztalás; felmagasztalható; felmagasztaló; felmagasztalt.