Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELLEG [ë-e v. e-e] főnév -et, -e [ë, e], (ritka) fölleg (tájszó, ill. választékos)
  • 1. Felhő (1–3). Fellegekben járó: a) illúziónak élő <személy>; b) ilyen személyre valló <gondolkodás, képzelet>. □ Elsujtád villámidat Dörgő fellegedben. (Kölcsey Ferenc) Régi dicsőségünk, … Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. (Vörösmarty Mihály) Borul a bástyára nyilból sürü felleg. (Arany János) Sötét fellegek vonulnak át homlokán. (Mikszáth Kálmán) Imrus … leste a fellegek formáját a hegyen. (Babits Mihály)
  • 2. (tréfás) Füstfelhő. □ Ott ül … a vitézlő asszony a puszta pázsiton, s csibukjából fellegeket fú az égre. (Jókai Mór) Hatalmas fellegek tornyosultak szivarok, cigaretták füstjéből. (Kosztolányi Dezső)