FELLEBBEZÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e] föllebbezés
- 1. (csak egyes számban) A fellebbez igével kifejezett cselekvés, jogi v. hivatalos eljárás; az a tény, hogy vki fellebbez. Az alperes fellebbezése; fellebbezés útján jogorvoslattal él; helyt ad az ítélet elleni fellebbezésnek; fellebbezésnek helye nincs; a fellebbezést elfogadják, elutasítják; fellebbezést jelent be, nyújt be vmi ellen; fellebbezéssel él. A fellebbezés határideje letelt.
- 2. (főleg egyes számban) Az a folyamodvány, beadvány, amelyben vki fellebbez. Fellebbezése nem érkezett be. A fellebbezést kellő időben beadta.
- fellebbezési.