Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELLOBBANT tárgyas ige föllobbant
  • 1. Hirtelen lángra lobbant vmit. A heves szél újra fellobbantotta a tüzet. □ Ki az a két szűz legény? … Opour két kisebbik fia: tavaly is ők lobbantották fel az új tüzet. Hanem az tavaly volt! Az idén nem megy az áldozat. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) <Heves érzelmet, szenvedélyt> hirtelen feltámaszt, felgerjeszt vkiben. Fellobbantja vkiben a dühöt, az elkeseredést, a haragot, a szenvedélyt, a szerelmet. □ A fiú könnyű szerrel menekülni akar, mi az asszonyban a mérget hirtelen föllobbantotta. (Vas Gereben)
  • fellobbantás; fellobbantható; fellobbantó; fellobbantott.