Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELKEVER tárgyas ige fölkever
  • 1. <Folyadékot, apró részekből álló szilárd anyagot> úgy kever, hogy részei alulról felülre és felülről alulra kerüljenek. Felkeveri a gabonát, a lisztet, a rántást.
  • 2. (ritka) <Gyomrot> felkavar. □ A hajóban az a szüntelen való rengetés, hánykódás a főt elbódítja, a gyomrot felkeveri. (Mikes Kelemen)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) Felkever vkit, vmit: vkiben, ill. vmely közösségben nagy izgalmat, ijedtséget, felháborodást, méltatlankodást idéz elő. □ Veszedelmes pletykahordó volt. Az egész tisztességes, illedelmes udvart úgy felkeverte, hogy utoljára ki kellett őt kergetni a császárvárosból. (Jókai Mór)
  • 4. (rádiótechnika, bizalmas) <Több hang együttes átvitele esetén vmely hangot> a közvetítő mikrofon megfelelő szabályozásával úgy felerősít, hogy a többi hang együtteséből erejével kiemelkedjék. Keverd fel az éneket!
  • felkeverés; felkeveredik; felkeverget; felkeverhető; felkeverő; felkevert; felkevertet.