Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELKÉR tárgyas ige fölkér
  • 1. Vminek a megtevésére udvariasan felszólít, megkér vkit. Felkér vkit vmire. Felkérték az előadás megtartására. Felkérem a megjelenteket, hogy foglalják el a helyüket. Felkérjük a közönséget, hogy a tetszésnyilvánítástól tartózkodjék.
  • 2. Vmilyen tisztség elfogadására udvariasan felszólít, megkér vkit. Felkér vkit vminek. Felkérték elnöknek, házassági tanúnak.
  • 3. Vkit táncba hív, táncra kér. A leányhoz lép, és felkéri csárdásra. □ A tánc … akadozott. Annyian voltak, hogy a párok csak függőleges irányban mozoghattak … Ő is közéjük sodródott. Valami ismeretlen férfi fölkérte. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. (régies) Felszólítja az ellenséget, hogy vmely általa védett helyet, várat, várost adjon át. □ Asszonyom, igy mondék, én, uram vezérem Hatalmas nevében, váradat fölkérem. (Arany János)
  • 5. (ritka, régies) Felkér vmit: folyamodik vmiért. □ Három falut kért fel, királyi adományul. (Arany János)
  • felkéret; felkérhető; felkérő; felkért.