Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELKÜZD ige fölküzd
  • 1. tárgyas Felküzdi magát: nagy erőfeszítéssel vmely magasabb helyre kúszik, mászik, nyomul fel; felvergődik. Felküzdi magát a bástya fokára, a hegy csúcsára, a víz színére. □ A kísérő útitársnő is felküzdte magát a sziklalépcsőkön a párkányra. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Felküzdi magát: nagy küszködés, szívós küzdelem árán megbecsültebb, kedvezőbb állásba, beosztásba, társadalmi helyzetbe jut. A legkiválóbb szakemberek soraiba küzdötte fel magát. Szegény sorból, nyomorúságos helyzetből küzdötte fel magát. □ Bár mindenik ipari pályán kezdte, mind a ketten felküzdötték magukat a középosztályba. (Móricz Zsigmond)
  • 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Érvényesüléséért küzdve utat tör magának. □ Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken. (Vörösmarty Mihály) Ki felküzd hozzánk, szívesen fogadjuk. (Madách Imre)
  • felküzdés; felküzdő; felküzdött.