Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELKENT [ë-e v. e-e] melléknév és főnév fölkent
  • I. melléknév
  • 1. (ritka) Olyan <dolog>, amelyet vmire felkentek. A kenyérre felkent vaj; a csizmára felkent zsír. A testre felkent olaj megvéd a leégéstől.
  • 2. (választékos) Olyan <személy>, akit vmely hivatalra, méltóságra felkentek (3). Felkent király, pap. □ Igazad vala | atyám – az isten nem segít soha | felkent királyok ellen. (Katona József) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely hivatásra kiválasztott, avatott <személy>. A művészet felkent papjai; a tudomány felkent bajnoka. □ Mi vagyunk az Élet fiai, | A küzdelemre fölkent daliák. (József Attila)
  • II. főnév -et, -je [e, e] (választékos, átvitt értelemben is) Az, akit felkentek, vmely hivatás választottjának elismertek. □ Én nem gyalázom meg a próféta fölkentjét szavaimmal. (Jókai Mór)
  • felkentség.