FELKÁSZOLÓDIK tárgyatlan ige fölkászolódik, felkászálódik, fölkászálódik (
bizalmas)
- 1. Nehézkes, lomha mozdulatokkal ültéből, fektéből lassan felkel, feltápászkodik. Felkászolódik az ágyból. □ Szegény Csiga szédülten nyúlt el a sátorok mellett
; de
nagy nehezen felkászolódott. (Vörösmarty Mihály)
- 2. Felkászolódik vhová: nehézkesen, lassú mozdulatokkal, rendsz. holmiját is magával cipelve felmegy, felszáll vhová. Végre felkászolódtunk a vonatra.
- felkászolódás; felkászolódó; felkászolódott.