Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki feljár (12) vhová. A feljáró falusiak sok mindent hoznak a fővárosba. □ Úgy kell magammal is verekednem, Miként egy följáró halott. (Ady Endre)
2. Olyan <út, híd v. közlekedésre haszn. kisebb építmény>, amelyen vmely magasabban fekvő helyre lehet jutni. Feljáró út, palló, rámpa.
II. főnév -t, -ja Olyan hely, legtöbbször lépcsőszerűen kiképzett építmény, épületrész v. út, amelyen vmely magasabban fekvő helyre lehet jutni; feljárat, feljárás (2). A földalatti villamos feljárója, a padlás feljárója. Az áruházi feljáróba mozgólépcsőt szereltek fel. □ Csendesen megindultam a kövekből emelt feljárón. (Kuncz Aladár) || a. Csekély emelkedésű, rendsz. két irányú épített lejtő, amelyen járművel a magasabban elhelyezett kapuhoz lehet feljutni; kocsifelhajtó. Palota, színház feljárója. □ Kocsik és autók dübörögtek a feljáró előtt. (Karinthy Frigyes)