Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELINGEREL [l-i] tárgyas ige fölingerel
  • 1. Felbosszant, méregbe, indulatba hoz vkit. Vkit felingerel vmivel, vki ellen. Szidalmakkal felingerli. A kutyát felingerli az idegen ellen. Szeszélyeivel mindenkit felingerel. □ Oh hallgass! te őt Nem merted volna így felingerelni. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Annyira felingerelte a féltékenység, hogy … a feleségén töltötte ki a mérgét. (Hunyady Sándor) || a. Vminek megtevésére ingerel, izgat, serkent, bőszít vkit. Annyira felingerelt folytonos panaszaival, hogy megtettem, amit nem akartam. Otthagytam régi lakásunkat, mert felingereltek a szomszédok áskálódásai.
  • 2. (választékos) <Vmely lelkiállapotot, érzést> ingerelve létrehoz, ill. fokoz. Vkinek a kíváncsiságát, a vágyait felingerli. □ Erényes marad, és ellenáll a pokol minden incselkedéseinek. Ez végre felingerli … Pelinetta becsvágyát. (Jókai Mór)
  • felingerelhető; felingerelt; felingerlés; felingerlő.