FELHŐSZAKADÁS főnév, (tájszó) fölhőszakadás
Hirtelen támadó, rövid idő alatt nagy tömegben lezúduló s rendsz. pusztító zápor, zivatar. Felhőszakadás vonult végig a városon. A felhőszakadás tönkretette a vetéseket. A felhőszakadás elöntötte a pincéket. □ Oly felhőszakadás támadt, hogy az utcáról a víz a házakba befolyt. (Jókai Mór) A sáncok árkaiba úgy ömlik a török had, mint a felhőszakadás után a rohanó víz. (Gárdonyi Géza)