FELGYŰR tárgyas ige fölgyűr
<Testén lévő ruhát> felhajtogat.
Felgyűrte a nadrágszárát, a gallérját. □ Felgyűrte fekete selyemszoknyáját egész térdéig. (Mikszáth Kálmán) Ruhája könyökig felgyűrve, és csupa liszt és tészta a két keze szára is. (Móricz Zsigmond) Az ingujját felgyűrte vállig, bronzszínű az izmos karja. (Nagy Lajos)
- felgyűrés; felgyűret; felgyűrhető; felgyűrő; felgyűröget; felgyűrt.