FELEBARÁTI [e-e] melléknév -lag (választékos)
Felebarátra jellemző, hozzá illő, rá valló, tőle származó <cselekedet, érzület, magatartás>. Felebaráti indulat, kötelesség, segítség, szeretet, szolgálat. Ez igazi felebaráti tett volt tőled. Felebaráti szívességből vállalta az ügy elintézését. □ Mahumet a
teremtő Istennek ismeretségére [= ismeretére] fundálta [= alapozta] a vallást, azután a felebaráti szeretetre. (Mikes Kelemen) Mi felebarátilag bántunk-e avval, kit most önösséggel vádolunk?
(Eötvös József)