FELHÖRPINT ige fölhörpint, felhörpent, fölhörpent (
hangutánzó)
tárgyas <Italt> egy hajtásra, egy hörpintésre kiiszik.
Felhörpint egy pohár bort. □ Sietve felhörpenté a csokoládét. (Jókai Mór) || a. tárgyas <Italt tartalmazó ivóedényt> egy hajtásra kiürít.
Felhörpintette a pohárkát, a kupicát. □ Felhörpintett, a nyelvével csettentgetve, egy öblös poharat. (Mikszáth Kálmán) Szalkay felhörpintette a poharát. (Gárdonyi Géza) || b. (tárgy nélkül) (
átvitt értelemben,
bizalmas) Berúg, megittasodik.
Jól felhörpintett.
- felhörpintés; felhörpintett; felhörpintő.