Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELINDULT [l-i] melléknév -an, -abb fölindult (választékos)
  • 1. Olyan <személy>, aki indulatos (3) (lelki)állapotba jutott, aki vmi miatt felindult (2). Csillapította felindult barátját. Felindult emberek csoportja támadt rá. Felindult társai üldözőbe vették. || a. (ritka) Olyan <személy>, akire valami érzelmileg erősen hatott, aki vmi miatt megindult (9). A megrázó jelenet után felindultan távoztunk.
  • 2. Ilyen (1, 1a) emberre jellemző lelkiállapot, megnyilvánulás. Felindult állapotban elkövetett emberölés. Felindult hangon mondta. □ Minő boldogság volt, ha háborgó, Fölindúlt kebleden pihentetél! (Petőfi Sándor) Nem! Ezt én meg fogom akadályozni, szólt … felindultan. (Jókai Mór)