FEGYVERKEZÉS [e-e-ë] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A fegyverkezik igével kifejezett tevékenység; az a tény, hogy vmely ország v. (
ritka,
régies) vki fegyverkezik; kül. a hadseregnek fegyverrel való ellátása, felszerelése védekezés v. támadás előkészítésére.
Csökkenti, fokozza, folytatja a fegyverkezést. A fegyverkezés fokozása nagy terheket ró a dolgozókra.
- Szóösszetétel(ek): fegyverkezéskorlátozás.