Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vki éles eszközzel, ill. vmely éles tárgy, eszköz rendsz. hirtelen v. váratlan mozdulattal, ill. ilyen mozdulat következtében> a felületén egyenes, mélyebb vonalban fölsért, fölmetsz, fölvág vmit; hosszú, keskeny vonalú sebet, mélyedést vág benne. Egy kő felhasította a homlokát. A hegyes vas felhasította az oldalát. A böllér felhasítja a disznót. □ Az oldalamat egy kissé felhasították s a fejemen vagy két lyukat ütöttek. (Vörösmarty Mihály) Róma buktán keblé felhasítja. (Arany János) || a. <Vékonyabb anyagot, kül. szövetet> rendsz. az alsó széltől kezdődően s fölfelé haladó vonalban egy darabon elhasít (1). A paprikát felhasítja. A szög felhasította a szoknyát. Felhasította a körmét.
2. <Személy> két v. több részre hasít, felvág vmit. A fatörzset aprófának hasítja fel.
3. (ritka) <Éles tárgy, eszköz> kihasítva, felfelé fordít vmit. Az ekevas mély barázdákat hasít fel a földből.