Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELGYÜLEKEZIK
FELGYÜLEMLIK
FELGYŰLIK
FELGYŰR
FELGYÜRKŐZIK
FELGYŰRŰZ
FELHÁBORÍT
FELHÁBORÍTÓ
FELHÁBORODÁS
FELHÁBORODIK
FELHABZSOL
FELHÁG
FELHÁGÓ
FELHAGY
FELHAJÍT
FELHAJLIK
FELHAJLÍT
FELHAJSZOL
FELHAJT [1]
FELHAJT [2]

FELKELT [1] tárgyas ige fölkelt, felkölt, fölkölt
  • 1. Álmából felébreszt vkit. Reggel korán felkeltette a vendéget. □ A legénységet fölköltötték, talpra állították. (Móricz Zsigmond) Olyasvalamire számított, hogy valami remek hírrel kelti fel álmából a csengetés. (Hunyady Sándor) || a. (költői) Feltámaszt vkit. □ Úgy fekszik [a halott] … | mint önmagának dermedt-néma szobra. | Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. (átvitt értelemben) <Vmely lelki tartalmat, tevékenységet, magatartást> létrehoz, előidéz, felébreszt. Felkeltette érdeklődését; felkelti benne a gyanút, az irigységet, a kíváncsiságot; felkelti vkiben az alvó → oroszlánt. Felkelti a gyermek kedvét az olvasásra. □ Ez az üvegkalitka a maga csöndes zártságában, a kivilágított ablakaival fölkeltette érdeklődésünket. (Kosztolányi Dezső) Felköltöm alvó | lelkiismereted. (Szabó Lőrinc)
  • felkeltet; felkeltett; felkelthető.