Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELGOMBOL tárgyas ige fölgombol
  • 1. <Ruhát, ágyneműt> – a rávarrott gombot begombolva – hozzá tartozó részéhez illeszt. Köpönyege két szárnyát derékig felgombolja. A huzatot felgombolta a paplanra. □ Hímzett tunikája két térden fel van gombolva, hogy lépteit ne korlátolja. (Jókai Mór) Kivett gallérjaim közül egyet, s kezdte felgombolni a nyakára. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (ritka) Kigombolva felnyit. Felgombolja nyakán az inget. Felgombolta a kabátját. □ Hevesen gombolta fel az öltönyt mellemen. (Jókai Mór) Megállt a szívem, nem ver … nézd meg, tapogasd meg … – és felgombolta mellényét. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (argóban) <Pénzösszeget, főleg külön juttatásként adott összeget> felvesz. Felgombolt egy ezrest.
  • felgombolás; felgomboló; felgombolt; felgomboltat.