FELFUVALKODOTT melléknév -an, -abb fölfuvalkodott (rosszalló)
Kevélységtől pöffeszkedő, öntelten gőgös, fennhájázó <személy>. Felfuvalkodott ember, újgazdag. Hogy páváskodik ez a felfuvalkodott senki! □ Inkább fölfuvalkodott, mint okos ember. (Vas Gereben) A többi közt azt kérdezte tőlem, mért nem barátkozom a Szilvássy grófnőkkel,
a vármegye legfölfuvalkodottabb mágnásnőivel! (Herczeg Ferenc) || a. Az ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó <magatartás, megnyilatkozás>. Felfuvalkodott modor. Felfuvalkodott szavait gúnyos nevetés kísérte. □ Jaj, mely mocsokosnak látszik a mi tisztaságunk, mely haragosnak a mi szelídségünk, mely felfuvalkodottnak a mi alázatosságunk,
ha a Christus tükörébe nézünk. (Pázmány Péter)