Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELFORGATÓ melléknév és főnév fölforgató
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami felforgat vmit. A sátrakat felforgató szél; a földre tett holmikat felforgató gyermekek; az ásóval a kert földjét felforgató kertész; az íróasztal fiókjait felforgató tisztviselő.
  • 2. (átvitt értelemben) Olyan, aki v. ami vmely (megszokott) rendet, történést, cselekményt teljesen megzavar, felforgat. A család békéjét felforgató események; a terveket felforgató fordulat; az osztály fegyelmét felforgató tanuló. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) A fennálló társadalmi rend erőszakos megdöntésére törekvő, erre irányuló. Felforgató elemek, törekvések.
  • II. főnév -t, -ja (rosszalló) A fennálló társadalmi rend erőszakos megdöntésére törekvő személy. A felforgatók aknamunkája. Lelepleztek egy felforgatót. □ Nem tudták, hogy hányadán állnak velem, … hogy államfönntartó polgár vagyok-e vagy veszedelmes fölforgató. (Kosztolányi Dezső)
  • Szóösszetétel(ek): államfelforgató.
  • felforgatói.