Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Tárgyat> úgy fordít meg (1), hogy az alja felülre kerül. Felfordítja az asztalt, a ládát, az üres poharat. □ Amint egy gőzös rájuk jött, a csónakot felfordította. (Jókai Mór)
2. <Tárgyat> álló v. függőleges helyzetéből oldalra fordít; feldönt. A megvadult lovak felfordították a szekeret. A vihar felfordította a bódét.
3. (ritka, irodalmi nyelvben) <Szemét> úgy fordítja, hogy a tekintete felfelé irányul. □ Arcát földig hajtva, felfordítá szemeit az égre. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) Eredeti, rendezett állapotából teljesen kiforgat; felforgat. Felfordítja az egész házat, az egész várost; fenekestől felfordít mindent; felfordítja az üzem rendjét. □ A rosszkedvű gazda összekocódik feleségével, ez aztán meg felfordítja a házat. (Arany János) Hajnalban jössz haza, fölfordítod a lakásom. (Kosztolányi Dezső)