Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELFORDUL tárgyatlan ige fölfordul
  • 1. Helyzetéből kimozdulva oldalára v. tetejére fordul; feldől. A kocsi felfordult. A csille felfordult, és tartalma a földre ömlött. A hullámzó vízen, a nagy viharban felfordult a csónak. A kosár leesett az asztalról, és felfordult. || a. <Mozgó járművön ülő személy> a jármű feldőlésekor kiesik. Szekerével felfordult, és lábát törte. □ Tegnap itt fölfordult valaki, amint látom a nyomokból. (Vas Gereben)
  • 2. (ritka) <Menet közben> felfelé haladó irányba tér. A kórház mellett kell felfordulni a hegyre.
  • 3. <Állat> döglődve elesik, megdöglik, elpusztul, kimúlik. □ [A ló] ott a gyepen felfordult s kiadá páráját. (Eötvös Károly) || a. (durva) <Ember> haldokolva elesik, ill. meghal, elpusztul. Majd felfordult az éhségtől. Miattam akár fel is fordulhat!
  • 4. (átvitt értelemben) Vmi felfordul: vminek addigi teljes v. viszonylagos rendje, nyugalma megbomlik, zűrzavar, rendetlenség támad benne. Felfordul a → béle; felfordul a → gyomra; felfordul a → világ; felfordult a gyűlés rendje. Azért még nem fordul fel a világ! □ Ahol azelőtt béke volt, most fenekestől felfordult minden. (Mikszáth Kálmán) A szabad gondolkodású mágnás ellenzék is teljesen és tökéletesen fel volt fordulva. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, ritka) <Számítás, tervezgetés> nem sikerül, meghiúsul. □ Az én reményeim arra a nyereségre vannak építve, mely búzaspeculatiómból fordul, – hanem ez az egész speculatio, úgy látszik, felfordul. (Arany János)
  • felforduló.