FELFORDÍTÁS főnév -t, -ok, -a fölfordítás
Általában a felfordít igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit felfordítanak.
- 1. Vmely tárgynak megfordítása úgy, hogy az alja kerül felülre. Az asztal, a csónak, a doboz, a hordó, a láda, a pohár felfordítása; a szem felfordítása: a szemgolyónak felfelé fordítása. || a. Vmely álló v. függőleges helyzetű tárgynak oldalra fordítása, feldöntése, felborítása. Az asztal, az autó, a szekér, a szék felfordítása; a bódé felfordítása.
- 2. (átvitt értelemben) Vminek eredeti, rendezett állapotából való kiforgatása, rendjének feldúlása. Vminek fenekestől (való) felfordítása; az intézet, az ország rendjének felfordítása; a város felfordítása. □ Ez nem elég ok Bakonyberek vármegye fenekestől felfordítására
(Jókai Mór)
- felfordítási.