Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELFOGAD ige fölfogad
  • 1. tárgyas (népies) <Személyt> bizonyos bérért, bizonyos feltételekkel szolgálatába fogad. Felfogadta sofőrnek; felfogadták portásnak. A nagygazdák hajdan a termés tizedrészéért fogadták fel az aratókat. □ Zsoldjába elébb is felfogadá Wernert. (Arany János) Felfogadott a jó öreg Helmeczy újdonságírónak. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyas (régies) Házába, családjába, családtagként befogad vkit. □ Nálunk, itt a jó Magyarországban, szokás az, hogy gazdag, gyermektelen asszonyságok felfogadják szegény emberek gyermekeit … örökbe. (Jókai Mór)
  • 3. tárgyas (régies) <Vmely tettet, vmilyen magatartást> ünnepélyesen, esküvel megígér; megfogad. □ Felfogadtam az egekre, … Tied maradok örökre. (népköltés) Felfogadja eskü szentségével, Hogy Rákóczihoz tér. (Arany János)
  • 4. tárgyatlan (népies, régies) Felfogad, hogy … : fogadást köt vmire. Felfogadtak egy liter borba, hogy fel tudja emelni a zsákot. Fel mernék fogadni, hogy nem bírja el. □ Fölfogadok, hogy két hét alatt rólunk is hazudik valamit. (Vas Gereben)
  • felfogadható; felfogadó; felfogadott; felfogadtat.