FELFEGYVERKEZÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] fölfegyverkezés
Általában a felfegyverkezik igével kifejezett tevékenység; az a tény, hogy vki, vmi felfegyverkezik.
- 1. Az a tény, hogy vki fegyverrel v. fegyverként haszn., alkalmas eszközzel ellátja, felszereli magát. A parasztoknak husángokkal, kövekkel, vasvillával való felfegyverkezése. A vár védőinek felfegyverkezése.
- 2. Vmely államnak, ill. hadseregének háborúra való felkészülése, hadi készültségének, fegyverkezésének a szükséges mértékig való fokozása. A felfegyverkezés üteme. Fokozzák, gyorsítják a felfegyverkezést.
- 3. (átvitt értelemben, bizalmas v. választékos) Az a tény, hogy vki vmely (verseny jellegű) tevékenységre az ott szükséges v. alkalmasnak vélt kellékekkel ellátja, felszereli magát. A diákoknak puskával való felfegyverkezése a vizsgára; szakmai ismeretekkel, tudással való felfegyverkezés.
- felfegyverkezési.