FELLELKESÜL tárgyatlan ige föllelkesül
Fellelkesedik (1).
Fellelkesül vmiért, vmire. A szónok szavaira a hallgatóság fellelkesült. □ Az országgyűlés fellelkesült a szabadságért és meghozta az 1848-dik évi törvényeket. (Arany János) Felhívást intéztem a hazafiakhoz, hogy lelkesüljenek fel egy nagy áldozatra. (Jókai Mór)
- fellelkesülés; fellelkesülő; fellelkesült.