FELIJESZT [l-i] tárgyas ige fölijeszt
<Nyugvó, pihenő, gondolataiba merülő, alvó élőlényt> hirtelen, szinte ijedséget okozva felébreszt; felriaszt.
Álmából, nyugalmából felijeszt vkit. A vadat felijeszti. □ Minket béke ölel, kürtszó nem ijeszt fel öléből! (Vörösmarty Mihály)
- felijesztés; felijesztett; felijesztget; felijeszthető; felijesztő.