FELHASAD tárgyatlan ige fölhasad
Felhasad vmi: vmely réteg, burkolat <belső v. külső erő hatására> hosszan szétválik, nyílás támad rajta.
Felhasad a bőre, a körme. Olyan ütést kapott, hogy felhasadt a szemhéja. Sülés közben felhasad a kenyér. Felhasadt a térdén a nadrágja. A varrás mentén felhasadt az anyag.
- felhasadás; felhasadó; felhasadozik; felhasadt.