FELÉRTÉKEL [l-é] tárgyas ige fölértékel
1.
Felértékel vmit: vmely több darabból álló dolognak az értékét becsléssel megállapítja.
Felértékelték a bélyeggyűjteményt. Felértékelték a leltárat. || a. (
átvitt értelemben)
Felértékel vmit: vminek a jelentőségét felméri, felbecsüli. □ Hogy mit veszítettek, talán soha életükben fel sem mérték, fel nem értékelték. (Móricz Zsigmond)
- 2. Felértékel vmit: vmely vagyontárgy értékét a valóságosnál magasabban állapítja meg; túlértékel. Nagyon felértékelték a házát, ezért nem kapott rá vevőt. || a. (pénzügy) Felértékel vmit: vmely pénz értékét más valutákéhoz a korábbi árfolyamnál magasabban állapítja meg. Felértékelték a dollárt.
- felértékelés; felértékelhető; felértékelő; felértékelt; felértékeltet.