Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉLÉS főnév -t, -e (csak egyes számban) (ritka)
  • 1. A fél [1] igével kifejezett lelkiállapot, az a tény, hogy vki, vmi fél vkitől, vmitől; félelem. Félés a haláltól; a sötétben való félés. □ Ha pedig az ember a félést megszoká, Megjön a bátorság, nem marad el soká. (Arany János) A félés … normális állapota volt kedélyének. (Jókai Mór)
  • 2. (irodalmi nyelvben, elavult) Féltés, féltékenység. □ Utánam … a félés ördöge súgá: | "Fuss Hiador! boldog nélkűled is Ida." (Vörösmarty Mihály)