Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, amit felemeltek (12). A földről felemelt könyv; a széltől felemelt sárkány. Felemelt kézzel csendre intette a jelenlevőket. Felemelt tagsági könyvvel szavaztunk. Felemelt szemöldökkel gúnyosan nézte végig. || a. Felemelt fejjel v. fővel: (átvitt értelemben is) magasan feltartott fejjel, igazsága tudatában, büszkén, öntudatosan. □ Kérj törvényszéket, s állj meg előtte felemelt fővel. (Jókai Mór) Építik a gyárakat, iparosítják a lakosságot, civilizálódnak, és felemelt fejjel járnak. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Olyan, amit felemeltek (3). Felemelt adó, bér, helyár, létszám, szolgálati idő; felemelt életszínvonal. || a. (átvitt értelemben) Felemelt hangon: hangosabban, nyomatékkal szólva. Mikor rátért a vádakra, felemelt hangon folytatta beszédét.
3. (régies) Olyan <személy>, akit vmely méltóságra, tisztségre felemeltek. □ Apor vajda nem is adta ki [a koronát], csak igen szép kérésre, erős fogadásra az utána felemelt királynak. (Jókai Mór)