FELOLVASÁS [l-o] főnév -t, (-ok), (-a) fölolvasás
- 1. A felolvas igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a tény, hogy vki felolvas, ill. az a cselekvés, hogy vmit felolvasnak. Az átirat, az ítélet, a jegyzőkönyv, a névsor, a rendelet felolvasása; a szemelvények művészi felolvasása. Ne zavard felolvasás közben! Megakadt a szöveg felolvasásában. Megdicsérték hatásos felolvasását. □ A
tábla helyben hagyja halálos ítéletemet. Jelen valának ennek felolvasása alatt Mailáth György,
Melczer, Boronkay. (Kazinczy Ferenc)
- 2. Irodalmi, tudományos, szakmai témáról olvasva tartott előadást. Meghívó a nagy író felolvasására. Felolvasást tartott legújabb kutatásainak eredményéről. Az akadémiai nagyhéten értékes felolvasások hangzottak el. □ A porvári casinoban a börtönök
javításáról szép felolvasást tartott. (Eötvös József) Folyton elveszítette a felolvasás fonalát. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek szövege, kézirata. Felolvasása igen értékes anyagot tartalmaz. Felolvasásait kötetben is kiadta.