Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELELŐTLEN [e-e-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. Olyan <személy, testület, közösség>, aki v. amely tetteiért, magatartásáért, nyilatkozataiért nem vállal felelősséget, v. nem gondol arra, hogy értük felelnie kell. Felelőtlen demagóg. Felelőtlen elemek műve volt az egész tüntetés. || a. Megbízhatatlan, könnyelmű, vétkesen meggondolatlan. Felelőtlen alak.
  • 2. Ilyen személyre v. testületre jellemző <cselekedet, megnyilatkozás>; felelősségérzet hiányára, könnyelműségre valló. Felelőtlen beszéd, ígéret, izgatás, kijelentés, magatartás. A régi választásokon felelőtlenül ígértek a jelöltek fűt-fát. □ Gondolkozzam a sorsomról és a gyermekemről, ezt mondják nekem … De hát tudnak-e ennél a habozó, felelőtlen … tanácsnál egyebet adni nekem? (Kaffka Margit)
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (ritka) Felelőtlen személy. A felelőtlenek sok kárt okoztak könnyelmű ígéreteikkel.